A suliban, ahol dolgozom a büfében nagyon finom szendvicset árulnak, pihe-puha péksütemények felhasználásával.
Nosza, mentem a pékekhez,mert hogy ott sütik helyben a kiflit, bucit, stb. Kértem árulja el a titkot, vagy adjon egy marék adalékot :D
Felvilágosított, hogy háromféle lazítás létezik: fizikai, biológia és kémiai. Na ebben a kifliben mind a három benne van, vagy legalábbis két és fél. :D
Recept, ami két másik recept ötletéből jött:
35 dkg liszt
3 púpos evőkanál tejföl
2,5 dkg élesztő, nem futtattam, csak belemorzsoltam a lisztbe -- biológia lazítás :)
2 kk. só
1 tk cukor
1,5 dl langyos víz
1 tk. sütőpor -- kémiai lazítás
A hozzávalókból tésztát gyúrok, nem túl kemény, inkább lágy tésztát kapunk. Egy kicsit, kb. 15 percig hagyom pihenni.
Én most csak 6 darabra vágtam, így nagy kiflik lettek. Nyugodtan vehetjük 8 részre a mennyiséget, akkor is szép kifliket kapunk.
A darabokat kigömbölyítettem, megint hagytam 15-20 percig pihenni. Aztán kinyújtottam jó hosszúra őket és feltekertem, ahogy szoktuk. Ezt neveztem fél lazításnak. :D Ez lett a fizikai lazítás :)
Tepsire téve megkentem őket tejjel, majd amíg a sütő bemelegedett, vagy kicsit tovább, megint kelni hagytam a kifliket.
Aztán teljes lángon, a kívánt színűre sütöttem őket.
A végeredmény engem is meglepett, tényleg annyira puhák lettek a kiflik. Már csak arra leszek kiváncsi, hogy holnap milyenek lesznek. Ha marad. :D
Utóirat: Maradt reggelre és csodásan puha még mindig. :D